A tornáról
és magamról
Pölös Evelin vagyok, konduktor. Diplomámat a Pető András Főiskolán szereztem. Azóta a Semmelweis Egyetem Konduktív Gyakorló Iskolájában dolgozom.
A legfőbb feladatomnak a központiidegrendszeri sérültek komplex fejlesztését, állapotjavítását tartom a kisiskolás korosztálytól akár felnőtt korig.
A szakmában töltött évek, egyéb kiegészítő képzések, valamint külföldi projektek alkalmával a mozgásfejlesztés egyéb területein is gyakorlatot szereztem. Így ép fejlődésű gyermekek, kamaszok fejlesztése is fontossá vált számomra, szeretnék nekik is segítséget nyújtani a mindenirányú gyarapodásban.
A következő problémák felmerülése esetén tudok segíteni:
- központi idegrendszeri sérülés,
- tartási gondok,
- lábfej problémák,
- ügyetlenség,
- egyensúlyi gondok,
- gyenge írás, rajzolás.
a
Hogyan segíthet a konduktív pedagógia?
A foglalkozások során a tanulási képességekre alapozunk, melyek minden tanuló esetében egyediek és széles skálán mozoghatnak. Ezek az adottságok alakíthatóak, melyhez a feladatsorok jelentenek segítséget. Évtizedes gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a sok gonddal megszerkesztett konduktív programok segítenek a mozgásos tapasztalásban, az új ismeretek elsajátításában, a tanulási képességek kibontakoztatásában, növelik a nevelt problémamegoldó készségét és spontaneitását. A foglalkozások alapesetben csoportban zajlanak. Így az interakciók révén fejlődnek a szociális képességek, nő a belső motiváció.
A fejlesztést a nevelt tulajdonságaiból kiindulva, integráltan közelítjük meg. A feladatsorok megtervezését a mindenoldalú megfigyelés teszi lehetővé. Az elkészült program metodikai egységbe foglalja a mozgást, az érzékelést, az észlelést, a beszédet, az értelmi és a pszichikus működéseket, valamint az iskolai oktatást, a játékot, az önellátást. Ez adja a módszer komplexitását. A feladatsor egy csoport meghatározott időre kitűzött céljai elérésének programját tartalmazza. Ha a feladatsor elérte célját, úgy újabb célok kitűzésére van lehetőség.
Lépjünk közösen fokról fokra, míg el nem érjük céljainkat!
A mozgás (f)okosít?
Az értelmi fejlődés alapja a mozgás!
Napjainkban egyre több gyermek esetében merül fel a tanulási képességek zavara jó intellektus és széles érdeklődési kör esetén is. A leggyakrabban jelentkező problémák: figyelemzavar, gyenge emlékezet, alacsony monotóniatűrés, beszédészlelési gyengeség.
Ennek okai közül kiemelném azt a sarkalatos problémát, hogy a kivitelező mozgások mennyisége a "mai" gyerekeknél drasztikusan lecsökkent. Kevesebb pl. a fára mászás, a labdázás vagy az apró tárgyak használata. Az aktivitási lehetőségek csökkenésével, illetve újszerű ingerek dominánsabb hatására (elektronikus eszközök, zaj stb.) az idegrendszeri érés nem a megszokott módon alakul, a fejlődés során előfordul, hogy fontos építőkövek maradnak ki.
A bonyolultabb tanulási képességek mind-mind a mozgás és az észlelés által megtapasztalt képességekből fejlődnek ki. Így fordulhat elő az, hogy az iskolai kudarcok mögött sokszor idegrendszeri éretlenség áll. A konduktív pedagógia ezért foglalkozásai középpontjába állítja a mozgás, az érzékelés és az értelem hármasát, ugyanis ezek a területek elválaszthatatlan egységet alkotnak. A motoros képességek fejlesztésével elérhetjük az éretlen területek felzárkóztatását, melynek köszönhetően az értelmi és az érzelmi fejlődés is normalizálódni kezd.